Mindenkit üdvözlök!
Ezen az oldalon szeretnék a vallásról írni...akkor az elejéről.
Mindenki tudja, hogy abban az időben amikor még mi gyerekek voltunk, nem gyakorolhattuk szabadon a vallásunkat...főleg aki olyan helyen dolgozott tiltották.
Az én apukám is a tanácsházán dolgozott és nem lett volna szabad templomba járnunk.
Négyen voltunk testvérek, sajnos már csak 3-an, mert a húgom meghal 4 éve, amit még a mai napig képtelen vagyok feldolgozni...
De mindnyájan konfirmáltunk, ez reformátusoknál olyan, mint katolikusoknál az első áldozás...
Templomban esküdtünk a férjemmel 39 évvel ezelőtt...gyerekeinket is megkereszteltük, ők katolikusak lettek a párom után...egy amit nagyon bánok, hogy nem járattam őket hittanra, ezt nem bocsájtom meg magamnak...
Én járok a református templomba, ha nem is minden vasárnap, de gyakran...és a hit más embert nevel az emberből....én is más lettem amitó járok...mert nem volt ez így mindig amíg fiatalabb voltam kissebbek voltak a gyerekeim addig nem jártam...nem volt rá időm? vagy csak egyszerűen nem gondoltam rá, nem éreztem szükségét? Aztán jött az egyik szomszédasszonyom, és elhivott a templomba, ehez az is hozzátartozok, hogy nem itt születtem nem ismertem ezt a közösséget....
Ez 15 évvel ezelőtt volt...és azóta rendszeresen járok...szinte megkönnyebbülök, amikor haza jövök a templomból....
Szeretnék itt ebben a modulban imádságokat és ilyen dolgokat megjeleníteni...
Ne zajongjatok, mert a lelke benne van.(10) A testünk is fontos lehet,de legfőbb értéke, hogy otthont ad a benne lévő léleknek.Addig igazán élő a test, amíg lélek van benne. Az életünk végén ez valahol világossá válik. Sajnos sokszor az életünk is hasonló feszültségekkel jár: annyi lélektelenség van a világban, annyi léleknélküli emberrel találkozunk! A teste még jár, a teste még beszél, a teste még cselekszik, de már "csak a teste"....Jó újra felfedeznünk: ha a lelke még benne van, ez élet új távlatai nyílhatnak meg.
RÉ 195 MRÉ 170
Szent Teréz imája:
'Hozzon a mai nap belső békét a számodra.
Bízz az Istenben annyira, hogy tudd, pontosan ott vagy, ahol
lenned kell.
Ne felejtsd el a végtelen lehetőségeket, amelyek a hitből
erednek.
Használd az adottságokat, amelyeket kaptál, és add tovább a
szeretetet,amely megadatott számodra.
Légy elégedett abban a tudatban, hogy az Isten gyermeke vagy.
Legyen ez a tudat **teljesen a tiéd,** és adja meg lelkednek a
dal, a
tánc, a hála és a szeretet szabadságát.
Ez mindannyiunké!'
„Az emberektől való rettegés csapdába ejt, de aki az Úrban bízik, az oltalmat talál.” (Péld 29,25) A konfirmációs vizsga előtt rettenetesen izgultunk. Még az utolsó percekben is a kátét lapozgattam, mert úgy éreztem, elfelejtettem ezt-azt. Aztán bejött a lelkész bácsi, meglátta riadt arcunkat, elmosolyodott, és így szólt: „Ne féljetek, nem én vizsgáztatlak benneteket.” Összenéztünk. „Hát ki?” „Csak Jézus lesz bent” – kacsintott. Az egész konfirmációs felkészülés alatt nem tanultam annyit, mint ebből a mondatból. (Zsíros András)
Angyali üzenet mára:
2009.07.19.
Lelketeknek szüksége van arra, hogy olyan dolgokkal foglalkozzatok, melyekben örömötöket lelitek.
Bármilyen apróságnak tűnik is az, a boldogság energiáit árasztja szét testetekben ezáltal gyógyít titeket. Ha örömmel teszel valamit, abban teljesen benne vagy és a pillanatban élsz.Ha a pillanatot megőrzöd magadban és emlékét bármikor visszahívod, megtanulsz belehelyezkedni a Most erejébe!Ebben a pillanatban hol vagy?
Itt és Most!
Most nagyon szégyenlem magam, mert már régen voltam templomban, nem voltunk egy ideig itthon, és azóta mindig közbe jött valami, tudom ez nem mentség.
A ránk következő vasárnap úgy gondolom, hogy nem jöhet semmi közbe, el kell mennem!
Ma végre eljutottam templomba...már van egy pár hete, hogy nem voltam, és már hiányzott...végre sikerült elmennem....keresztelő is volt...
Vasárnap mikor voltam a templomba, megkértek bennünket menjün el aki tud ki kellene takarítani a temlomot....így ma oda megyek, biztosan leszünk sokan, és hamar kész leszünk!
Mosolyod…
Mosolyod, mely szívből fakad,
aranyozza be arcodat.
Mosolyod nem kerül pénzbe,
mégis sokat ér testvéred szemében.
Gazdagítja azt aki kapja,
nem lesz szegényeb,baz sem aki adja.
Pillanatig tart csupán,
öröknyomot hagy maga után
Senki nem olyan gazdag,
hogy nélkülözni tudná,
Senki nem olyan szegény,
hogy meg ne érdemelné.
Az igazi barátág látható jele,
Hintsd be a világot egészen vele.
Mosolyod nyugalom a megfáradottnak,
Bátorság a csüggedőnek.
Mosolyod értéke nagyon nagy és jó,
De semmivel meg nem vásárolható.
Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
Mert csak abban a percben van értéke,
Amelyben arcodon megjelent.
S ha olyan valakivel találkozol,
aki azt visszaadni nem tudja.
Légy nagylelkű és a magadét add oda.
Mert senkinek nincs
olyan nagy szüksége a mosolyra
Mint annak, aki ezt viszonozni nem tudja.
II. János Pál Pápa
Ha átölel az Isten:
mosolyog az arca,
a remegő szívet
kezében tartja,
a lélek mélyét
tisztára mossa ...
Az elvadult agyat
bölcsen elcsitítja,
nehéz bilincseid
ki-kinyitogatja
a szúró tüskéket
ledarabolgatja.
Megszabadíthat
fájó énedtől
s újjászülhet
a meggyötört lélekből.
Ma halottak napja van, voltam a temetőbe és templom is voltam imádkoztam drága halottaimért megemlékeztem róluk, hisz az én halottaim messze fekszenek tőlem, és nem tudtam elmenni, itt ég a gyertya értük az asztalon.
Fájó szívvel gondolok rájuk, azt hiszem ez a seb soha nem fog begyógyulni!
Jöjj el népek várakozása, Úr Jézus, örvendeztess meg minket isteni jelenléteddel. Nagy szükségünk van tanácsra, segítségre, oltalomra.
Ha saját erőnkből akarunk választani jó és rossz között, könnyen tévedésbe esünk, s észrevétlenül a csalárdság áldozatai leszünk. Ha jók szeretnénk lenni hiányzik belőlünk az erő és a bizalom. amikor ellene akarunk szegülni a gonosznak, gyakran gyöngének bizonyulunk és alul maradunk. Jöjj Uram, világosítsd meg vakságunkat, jöjj segítségére a gyarló gyönge embernek. Jöjj el isteni dicsőség fénye! Jöjj el isteni erő és bölcsesség, tedd fényessé éjszakánkat, oltalmazz a veszélyben, tedd látóvá vakságunkat, erősítsd bátorságunkat, vezess kezeddel fogva minket, hogy hűségesen, szent akaratod szerint járjunk földi zarándokutunkon, míg végül fölveszel az örök hazába, amelyet te alapítottál, és magad építettél fel.
Ámen.
"Uram, szeretlek, és szükségem van Rád. Jézus nevében költözz a szívembe, és a családomba, az otthonomba és a a barátaiméba." Ámen!
Vajon létezik-e Isten?
Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a szakállát.
Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek. Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken.
Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan kijelentette:
"Én nem hiszem hogy Isten létezik."
- Miért ilyen biztos ebben? - kérdezte a vendég.
- Nos, csak ki kell nézni az utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten. Most mondja meg őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne
annyi beteg ember a világon? Hogy is hagyhatnának el szülők gyermekeket?
Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé teszi mindezt körülöttünk.
A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy nem válaszol
a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni.
Miután a fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott
tőle és kilépett az utcára. A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt.
Piszkosnak és kulturálatlannak tűnt.
A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe, ahol megszólította a fodrászát:
- Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok a világon!
- Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a fodrász.
Hiszen itt itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Éppen most fejeztem be az ön hajának és szakállának rendbetételét.
- Nem, nem! erősködött a vendég. Fodrászok márpedig nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú, gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott, látja?
- Ah, de hát attól még léteznek fodrászok! válaszolt a mester.
- Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be hozzám?
- Hát ez az! - bólintott rá a vendég. Éppen erről van szó! Isten is LÉTEZIK!
Tehet Ő arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik meg Őt? Ezért van olyan sok fájdalom és szenvedés a világon. |